Faj:ember
Nem:Férfi
Külső: Alacsony figura, alakjára is csak éppen odafigyel, nyáron kicsit izmos, télen egészséges vékony zsírréteg jelzi, hogy nem kell éheznie, leginkább pedig csak a mindennapok tisztes fittsége mondható el róla.
Gesztenyeszín haját hosszúra, szakállát borzasra hagyja, csupasz fejét túlontúl kereknek érzi. Szeme a barna egész halvány árnyalatával bír és enyhén vágott, származásának kevertségére még a bőre utalhat, de ha nem tudják mit kell keresni már fel nem tűnik.
Öltözködése a praktikus vonal mentén történik, éppenhogy adva rá, hogy mégse nézzék túlontúl szakadtnak. Előszeretettel hordja kikoptatott, de tartós saruját, nadrágokat, melyeket addig visel, míg el nem nyűttek végleg, illetve változatos kelméket, melyeket úgy aggat magára, ahogy az időjárás és a kedve megkívánja.
Jellem: Ishmaelről sok minden rosszat el lehet mondani és rengetegen el is mondanak. Alapvetően önző, nárcisztikus, empátiának pedig a nyomát is csak ünnepnapokon lehet felfedezni benne.
Erénye kevésbé rejlik szívében, mintsem szellemében, mely persze csak ront a korábbi hibáin, hisz rendkívűl meggyőző és ravasz, különösképp türelmes, roppantul veszélyessé téve őt a naívnak és a kétségbeesettnek.
Történet:Elfelejtett titkok, elveszett kincsek, hírnév, vagyon, kalandvágy vagy hatalom. Mindenki másért csap fel kalandornak, de végeredményben nem is számít, mert a motivációra senki sem fog emlékezni csak az eredményre.
Rengetegen próbálnak szerencsét kincsvadászként, sírrablóként és felfedezőként, kevés marad aki sikerről is mesélhet. Ishmael még gyermekként ismerkedett meg a szakmával, családjával gyakran volt úton, apja megrögzött keresője volt a rejtélyeknek, s expedícióira miután elég idős lett, vitte magával fiát is. Sose vállalt ellenben igazán kockázatot, ismert, biztonságos helyekre ment csak, amit ő keresett, azt nem mind vitték el a korábbi látogatók.
Régi tudást keresett és ezt osztotta meg a fiával is, hogy írja, olvassa az ősi nyelveket, vallta, hogy ez a kulcsa minden tudás megtanulásának, így nem marad semmi egy rég halott nyelv béklyója alatt.
Ishmael fiatal korában ismerkedett meg a legnehezebbekkel, így azok kíváltságosak csoportjánál is jobban értette a legtöbbet akik ezzel foglalkoztak, hisz talán anyanyelvével párhuzamosan tanulta meg az elsőket.
Az ő története ezzel kezdődik, talán ha bármi máshogy alakul, talán egészen más mederben terelődne.
A bajok akkor történnek amikor változás áll be, a korábbi józan belátást elhomályosítja az ambíció az már bajlós előjel. A kalandvágy hajtotta előre a pár fős expedicíót felkészületlenül a mélybe, mikor a lábuk előtt omlott be
a kripta padlója, egy nálánál sokkalta ősibb helyre vezetve, egy jelöletlen kamrába melyben halomban álltak az érdekesebbnél érdekesebb. Az iratok közül csak egy volt Ishmael számára izgalmas, ahogy felragadta az egyszerű kötéses idővert fóliánst az mintha megelevenedett volna a kezében és hozzászólt nyelveinek egyik legkevésbé ismertén, hatalomról írt neki és vágyakról, lehetőségekről dalolt, mindössze annyit kért vigye vissza a fényre, ne hagyja lent.
Ishmael távozott így először és újdonsült kincsével kezében a lejárat szájából ítélte társait kegyetlen halálra, elvágva a biztosító kötelet melyen leereszkedtek.
Ugyanis mindegyikük fejébe befészkelődött addigra az átok, mely gyilkos indulattal töltötte el őket társaik iránt, megbosszulva a rablókon tettüket. A lent rekedteknek se kellett sok, hogy azzal essenek egymásnak, mijük csak volt
felöntve vérrel a gránitot. Ishmaelt ellenben nem zavarta az áldozat, annál inkább, hogy mit lelt és rövid időn belül megbarátkozott a gondolattal, ahogy közelebb került meglelt ereklyéjéhez, hogy szükséges lett volna amúgy is végezni társaival.
Azóta kénytelen egyedül keresni a szerencséjét, de nem bánja, mert lehetősége sok van, az ősi tudás és a hatalom, pedig nem lett kevésbé csábítóbb, mint eddig.
Képességek:Szerencsés, talpraesett alak, kíváló érzékkel a legtöbb nyelvhez, széles műveltséggel, jelenlegi tulajdonosa a hívók könyvének.
Ixoki Celwyd, a hívók könyve: Démonikus varázstárgy, mely megjelenik a tulajdonosának, ha az kimondja a nevét, eredeti nyelve mostanra már csak töredékekben létezik, nincs két olyan ember aki ugyanazon részeit ismerné, így teljes értelmezése egyedül lehetetlen.
Aki tudja olvasni a nyelvet amin íródott, képes megszólítani a benne megnevezetteket, a könyvben tárolt szörnyeket megidézni.
Aki képes írni bele az adott nyelven, az képes a könyv hatalma alá vonni azt, aki ezt netán aláírná önszántából.
Mivel a könyvet egy hasonló szerződés kényszeríti szolgálatra, ha Ishmael netán meghalna, az visszatér mágikus börtönébe.
